Felszentelés és tűzszertartás

Indiában a fesztiválok a boldog ünneplés és a lelki tisztulás idejét jelentik. Ünnepnapokon az emberek gyakran böjtölnek, hogy megtisztuljon szívük a szennyeződésektől. A templomokat feldíszítik, és pompás ételeket ajánlanak a múrtiknak. Az ünnepek általában az indiai holdnaptárt (Vikramaditját) követik, és emiatt a nyugati naptár szerint minden évben más-más napra esnek. Ez a naptár a teliholddal kezdődő holdhónapokon alapszik, s 30 havonta egy szökőhónapot fogad el, hogy a hónapok egyezzenek az évszakokkal. Ez a rendszer 79 évvel jár a keresztény naptár előtt. 

2095. Mágha (január) hónap 31. napja több jeles ünnep mellett egy fontos mérföldkő volt közösségünk életében. (Nem sokkal vagyunk túl ekkor a Gítá-jáyanti-n.  A hindu történelem szerint Krisna ezen a napon mondta el a Bhagavad-gítát Ardzsunának a kuruksetrai csatamezőn. )
Az év első teliholdünnepsége és a kínai holdújév mellett számunkra a Mahavíra festményavatás és tűzszertartás miatt volt nagyon fontos ez a pénteki nap.
Kora délután megérkeztünk a közösségi központba, ahol előkészítettük a szertartástermet az ünnepségre. Virágfüzéreket készítettünk magunknak, egymásnak és a megszentelendő Mahavíra festménynek is:

Ezután Szvámi egy rendkívül izgalmas és lenyűgöző szertartás keretén belül felszentelte közösségünk vezetőjével együtt az Indiából megérkezett eredeti Mahavíra festményünket és szertartástermünket is 

 

 

 

Természetesen a dzsáinista hit egyik ágához viszonyodva (svetambarákra („fehér ruhájúak”), akik a fehér ruha viselését engedélyezik), mi mindannyian fehér felsőruhát öltöttünk. Az egy közösséghez tartozásunkat pedig karkötő felkötésével tettük még egyértelműbbé.

 

 

Ezekután Szvámi a szellemi vezetőnk, a közösség világi vezetőjével egy tűzszertartást és áldozást vezetett le

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezt követően kivonultunk a szertartásteremből a nagyterembe, hogy egy könnyed hangvételű dharmabeszélgetést folytassunk le a 24 Tírthankarát-ról, vagyis „gázlókészítő”-ről, akik önmegtartóztatásukkal uralták testüket, szenvedélyeiket és lelküket, és így elérték a megszabadulás (moksa) állapotát, azaz megszabadultak a születés és halál örökös körforgásából. A dzsáinisták 24 dzsainát ismernek el tanítónak, akik kapcsolataikat megszakítva az anyagi világgal elérték a tökéletes bölcsességet (kevala). Mindegyik a ksatria (harcos) kaszthoz tartozott, csakúgy mint Buddha is. 

 

 

 

Majd az ünnepség szertartási részét egy közös mantrázással zártuk le, ahol 108x ismételtük el a dzsáinisták legfontosabb mantráját:

 

"Legyen a lelkem mindörökké barátságos minden élőlénnyel,

boldog az erényesek nagyszerű tulajdonságai miatt,

végtelenül együttérző a szenvedő lényekkel

és türelmes az engem megbántókkal szemben."

 

 

Az este további része, pedig kötetlen beszélgetéssel telt, vegán ételek (semmiféle állati eredetű terméket nem tartalmazó étel) elfogyasztása mellett.
Legfrissebb híreink
2020.07.01
Kontrolláld az elméd
  Sivarama Swami   Kontrolláld az elméd
2020.04.29
Sivarama Swami: A koronavírus-járvány oka
  Sivarama Swami : A koronavírus-járvány oka
2020.04.29
Sivarama Swami : A koronavírus-járvány oka
2020.02.14
Vegetarianizmus - meg tudod csinálni!
2019.12.11
Kell félnünk a haláltól?
Egyesületünk képekben