Ahimsa paramo dharma

Az erőszak nélküliség a legmagasabb rendű kötelesség


A közösség a dzsain filozófiával szimpatizál és hitvallásunk annak életszemléletén alapul (a dzsainizmusról bővebben itt olvashat: LINK), az azonban világos számunkra, hogy az indiai hagyomány szigorú előírásai a mai európai ember számára a hétköznapi életben nem valósíthatók meg. Tisztelettel viseltetünk az indiai vallási hagyomány iránt, és kezdetben sok vita volt arról, mennyit és mit vegyünk át a dzsainizmus igen szigorú előírásaiból, ám arra jutottunk, hogy e felemelő hagyományban kifejeződő életszemlélet megvalósítása a mi mindennapjainkban és környezetünkben némileg más eszközöket igényel. Modern világunkban azonban sok olyan problémával szembesülünk, a környezetszennyezéstől kezdve az állatkínzáson át a fenntartható fejlődés kérdéséig, amelyre az indiai filozófia valamiféle választ és megoldást kínál. Célunk nem az, hogy elszigetelt, másokat elriasztó és kizáró, csupán önmaga tökéletesítésén munkálkodó közösséget alkossunk, hanem hogy minél több embert megnyerjünk az erőszakmentességnek, az állatokkal és a természettel szembeni felelős gondolkodásnak, az élet és az élőlények tiszteletének, és ezáltal közelebb hozzuk őket saját belső békéjük megtalálásához is. Bár üdvös és hasznos a szigorú  dzsain vallási szabályok tanulmányozása és az ezekben való elmélyedés, a közösség tagjait azonban nem rituálék ismételgetése, hanem a napi gyakorlatban megvalósított jótékonykodás, a környezet védelme, és az élőlények tisztelete és segítése köti össze. Más vallás gyakorlása, bármely más felekezethez vagy egyházhoz tartozás senkit sem zár ki a közösségből; más vallások tanításait és előírásait nem tekintjük alacsonyabb rendűnek, és nem kívánunk velük sem hitvitába szállni, sem versenyezni. Közösségi életünk meghatározó alakja egy hindu szerzetes, Dzsanárdan Maharádzs, aki személyes tapasztalataival és tudásával segíti spirituális útkeresésünket.


Fogadalmak:

  1. erőszakmentesség  (ahimsza),
  2. igazmondás (szatja),
  3. tartózkodás más tulajdonának elvételétől (asztéja),
  4. cölibátus  (brahmacsarja),
  5. a tulajdonról való lemondás (aparigraha).

Legfrissebb híreink
2022.02.07
A klímaváltozásnak globális következményei
2022.03.21 / Erdők Nemzetközi Napja 2022.03.22 / Víz Világnapja   Ilyenkor az erdőket, a fákat, és a vizet, az életünket fenntartó, csodálatos környezetünket ünnepeljük. A klímaváltozásnak globális következményei vannak, amiket nem lehet túlságosan hangsúlyozni. Ez befolyásolja az óceánjainkat, a vizeinket, az erdeinket, a levegőt, amit belélegzünk, az ételt, amit megeszünk, és az egészségünket. Háborúkat, éhezést okoz, tömeges elvándorlást, politikai és gazdasági instabilitást. Befolyásolja, hogy hol élünk és hogy élünk. És ezek a hatások visszafordíthatatlanná válnak. Ezért ezeket a következményeket a közösség elé tárni nemcsak az aktivisták, vagy a tudósok feladata, hanem mindenki kötelessége.   Videó: https://fb.watch/bWL-JkNRAu/     #vízvilágnapja #erdőknemzetközinapja # #természet #környezetvédelem #klímaváltozás #waterislife Forrás: https://www.facebook.com/SivaramaSwamiTanitasai/
2021.10.07
Ha húst eszel
Sivarama Swami "Ha húst eszel"
2020.07.01
Kontrolláld az elméd
  Sivarama Swami   Kontrolláld az elméd
2020.04.29
Sivarama Swami: A koronavírus-járvány oka
  Sivarama Swami : A koronavírus-járvány oka
2020.04.29
Sivarama Swami : A koronavírus-járvány oka
Egyesületünk képekben