Pinjrapole, indiai hagyományok ápolása

A dzsainista hagyományban kiemelt szerepet kap a pinjrapole intézménye, amely állatkórházként, állatotthonként értelmezhető. Egy 1955-ös felmérés szerint kb. 3,000 ilyen állatotthont működtettek a világ dzsain közösségei. Az 1970-es években Deryck O. Lodrick vallástörténész kutató közel száz ilyen pinjrapole-t látogatott meg. Ezt írja az egyikről:

Ódelhi szívében, a Vörös Erőddel szemközt, a nagy piactér közelében van egy pinjrapole, amely teljes egészében a madarak gyógyítását szolgálja. 1929-ben alapította a helyi dzsainista közösség, az ahimsza iránti elkötelezettségük kifejezéseként. A Dzsainista Jótékonysági Madárkórház egyetlen feladata a sérült, beteg madarak kezelése, amelyeket az egész városból hordanak ide. Városszerte több dzsainista család házában gyűjtenek be és kezelnek sérült és beteg madarakat, melyeket gyakran ide, a kórházba küldenek kezelésre. A kórház, amely a Digambara Dzsainista Templom telkén működik, kizárólag adományokból tartja fenn magát, naponta 30-35 madarat vesz át. Ezek többsége galamb, amely csonttörést vagy egyéb sérülést szenved a sűrű városi forgalomban, bár rákos, vak és egyéb betegségben szenvedő madarakat is kezel a kórház állatorvosa. Vad és házi madarak is megkapják az ellátást, kivéve a ragadozó madarakat, mert azok elpusztítanak más állatokat, és így megszegik az ahimsza parancsát. [Megj. Ezt a szabályt a dzsain közösségek állatotthonai az esetek többségében nem veszik figyelembe, és ragadozó fajokat is befogadnak.] A beérkező állatokat a létesítmény második emeletén látják el (az első emeleten a menhely dolgozói laknak, illetve itt találhatóak az élelmiszerraktárak), majd az emeleten lévő kalitok egyikébe kerülnek. Ahogy felépülnek, a harmadik emeltre kerülnek, ahol egy hatalmas röpde található, amely felül nyitott. Ezen az emeleten egy speciális röpdét alakítottak ki a gyenge, bénult vagy fogyatékos állatok számára, hogy elkülönítsékl őket a többiektől.” (Deryck O. Lodrick: Sacred Cows, Sacred Places: Origins and Survivals of Animal Homes in India; Berkeley, University of California Press, 1981, p. 17.)

Louis Rousselet, egy francia utazó így írt 1875-ben:

„Öreg varjak élnek itt békében ebben az állati paradicsomban, kopasz keselyűkkel és tolluk vesztett ölyvekkel együtt. Az udvar végében egy gém parádézik néhány vak kacsa és bénult tyúk között, büszkén emelgetve fából eszkábált műlábát. Mindenféle házi- vagy az ember közelében élő állat megtalálható itt; igen sok a patkány, melyek meglepő szelídségről tesznek tanúbizonyságot; egerek, verebek, pávák és sakálok találnak menedékre ebben az állatkórházban.” (Idézi Deryck O. Lodrick: Sacred Cows, Sacred Places: Origins and Survivals of Animal Homes in India; Berkeley, University of California Press, 1981, p. 69.)

Ezek az állatotthonok már igen régóta szerves részét képezik a dzsain hagyománynak. Raplh Pitch angol utazó 1583-ban már írt róluk: „Kórházakat tartanak fenn juhok, kecskék, macskák, kutyák, madarak és egyéb élőlények számára. Mikor öregek lesznek és megbémnulnak, gondoskodnak róluk, amíg el nem pusztulnak.” (Idézi: Deryck O. Lodrick: Sacred Cows, Sacred Places: Origins and Survivals of Animal Homes in India; Berkeley, University of California Press, 1981, p. 68.) Ezek a közösségek gyakran több ezer állatról is gondoskodnak.

A hagyományok ápolása végett így Közösségünk is úgy határozott, hogy havonta egy kisebb összeget elkülönít sérült madarak gyógyítására, ápolására, tartására. A madarakat természetesen felépülésüket követően szabadon engedjük.

A pinjrapole első védencei:

Legfrissebb híreink
2022.02.07
A klímaváltozásnak globális következményei
2022.03.21 / Erdők Nemzetközi Napja 2022.03.22 / Víz Világnapja   Ilyenkor az erdőket, a fákat, és a vizet, az életünket fenntartó, csodálatos környezetünket ünnepeljük. A klímaváltozásnak globális következményei vannak, amiket nem lehet túlságosan hangsúlyozni. Ez befolyásolja az óceánjainkat, a vizeinket, az erdeinket, a levegőt, amit belélegzünk, az ételt, amit megeszünk, és az egészségünket. Háborúkat, éhezést okoz, tömeges elvándorlást, politikai és gazdasági instabilitást. Befolyásolja, hogy hol élünk és hogy élünk. És ezek a hatások visszafordíthatatlanná válnak. Ezért ezeket a következményeket a közösség elé tárni nemcsak az aktivisták, vagy a tudósok feladata, hanem mindenki kötelessége.   Videó: https://fb.watch/bWL-JkNRAu/     #vízvilágnapja #erdőknemzetközinapja # #természet #környezetvédelem #klímaváltozás #waterislife Forrás: https://www.facebook.com/SivaramaSwamiTanitasai/
2021.10.07
Ha húst eszel
Sivarama Swami "Ha húst eszel"
2020.07.01
Kontrolláld az elméd
  Sivarama Swami   Kontrolláld az elméd
2020.04.29
Sivarama Swami: A koronavírus-járvány oka
  Sivarama Swami : A koronavírus-járvány oka
2020.04.29
Sivarama Swami : A koronavírus-járvány oka
Egyesületünk képekben