Új Élet Köszöntő: Márk
Közösségünk tagjai egy újabb fantasztikus eseményen vehették részt; apró kis „családunk” legifjabb tagjának életút köszöntőjét tartottuk április végén. Majoros Márk immár a 13 volt a köszöntöttjeink sorában, ami számunkra is szinte felfoghatatlan szám. Nem vagyunk egy nagy közösség, de annál összetartóbbnak érezzük magunkat.
Végigtekintve az eddigi dobozainkon azon gondolkoztam az esemény előtt, hogy bizony mennyi emlék, mennyi üzenet vár arra, hogy elteljen az a bizonyos 18 év, hogy a ládika eljusson az ünnepelt gyermekhez. Lesznek ott olyanoktól is emlékek, akik a felbontáskor már szintén emlékként élnek majd a szívekben. Kíváncsian várom majd az arcokat, a derűs vagy komoly üzenetek által, a fényképeket, amik valószínűleg addigra már kimennek a fejükből. Milyen jó lesz felidézni a születéskor történt eseményeket az esetleg elrakott újságoknak köszönhetően. Ami pedig szinte hihetetlen számomra, lassan az első dobozaink felezési idejéhez érünk….
Visszakanyarodva Márk köszöntéséhez elmondhatom, hogy igen népes számban képviseltették magukat Niki és Tamás családtagjai, megtöltöttük az egész közösségi házat könnyed derűvel. A köszöntő beszédből csak pár gondolatot emelnék ki, mert azt hiszem úgysem tudjuk visszaadni azt, amit akkor és ott Márknak jókívánságként átadtunk.
„Szülőnek lenni nagy kihívás, ugyanakkor életünk legbeteljesítőbb és legnagyobb jutalommal járó területe lehet. Noha gyermekeink nagyon sokat tanulnak közvetlen tanításunk segítségével, még sokkal többet tanulnak azzal, hogy az életünket figyelik. Ezért kell mindenben nagy odafigyeléssel eljárnunk. A gyermekek születésükkor kezdik felépíteni a „tökéletes szülő” mítoszát azzal, hogy szüleiket „Istenszerű” lényeknek tekintik, hiszen teljesen rájuk vannak utalva, ők gondoskodnak róluk. Eszükbe sem jut feltételezni, hogy ők sem tökéletesek. Pedig Egy szülő sem lehet tökéletes.. Tőlünk is függ, hogy amikor átadjuk ismeretlen örökségünket, a szüleinktől, őseinktől kapott viselkedési mintáink, értékeink, hiányaink, történeteink, titkaink, örömeink és vágyaink sokaságát gyermekeinknek, az Pandora szelencéje vagy kincsesládika lesz-e számukra. Kívánom, hogy Márknak egy igazán színes, rengeteg kinccsel gazdagított ládikót adjatok majd át(a közösségi ládikó már csak hab legyen a tortán).”
“A kincset belül keresd.
Amit szemed lát, a világ ezernyi csodája,
Bensődbe engedve te adsz valódi életet számára.
Ezt üzenem neked és mindenkinek:
kincs az élet, melynek legnagyobb kincse a Szeretet.”
Márk életútkísérője Gergely a köszöntés végén átadta a hagyománnyá vált virágcsokrot Márk részére, aki nagy örömmel kezdte el majszolgatni azokat
Niki unokatestvére ezután átvette tőlem a szót és egy fantasztikus idézettel indította útjára nem csak Márkot, hanem Nikiéket is közös életük további részére. Igazán élvezetes és varázslatos sorokat hallhattunk tőle, amit ezúton is köszönök én magam is, mert azt hiszem ezzel koronázta meg igazán ezt a remek napot.
Az elhangzott beszédek után egyénileg Márkhoz léptünk és pár mondat kíséretében elhelyeztük a ládikájában üzeneteinket, melyeket legközelebb 18. születésnapján fogunk viszontlátni. Remélem azon az ünnepen is ugyanilyen szép számban veszünk majd részt, hogy részesüljünk majd Márk örömében.
Fati
