Röviden a jóga eredetéről és változatairól

Jóga eredete: Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 6-7 ezer éves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Több kutató az ősi Rig-Védában véli felfedezni a jóga eredetét, amit Kr. e. 1200 és 1500 között írtak. Az első írott emlék Patandzsáli, a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs szútráiból maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik. A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban, amely Kr. e. a 8. és 4. század között keletkezett. Ezt a művet Védántának is nevezik, mivel a Védák befejezésének, avagy konklúziójának is tekintik. Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő áldozat bemutatások és ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint egy, az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül bemutatott belső áldozat által az ember eggyé válhat a „Legfelsőbb Lénnyel” (amelyre „Brahman”ként vagy „Mahátman”ként hivatkoznak).

A jóga hosszú története folyamán számos iskola jött létre, új irányzatok alakultak ki és az irányzatok egyesülésére is sor került, de általánosságban minden változatra kijelenthető, hogy a megvilágosodás felé vezető utat keresi. 

Jógik a banjan-fa alatt. (Jean-Baptiste Tavernier könyvéből (1688))

A jóga négy fő változata:

Bhakti jóga (az áhitat , a szeretet teljes odaadás jógája)

Karma jóga (az önzetlen munka, a cselekvés jógája)

Gjána jóga (a tudás és a józan ítélőképesség jógája)

Rádzsa jóga (nyolc ágra osztott képzési rendszer, amely kihangsúlyozza a meditációt és az ászanákat).

Gyakorlataik átmenetet képeznek a vallás és a tudomány között. Jellemzőik nem feltétlenül zárják ki egymást (egy önzetlenül dolgozó személy járhatja a tudás és józan ítélőképesség útját).

Léteznek egyéb jógaváltozatok is, úgymint mantra jóga, kundalini-jóga, Iyengar jóga, krija jóga, integrál jóga, nitja jóga, maha jóga, purnajóga, anahata jóga, tantra jóga, tibeti jóga stb. A rádzsa jógát ("királyi jóga") ashtanga jógának ("nyolc ágú jóga") is nevezik, amely nem összetévesztendő a Sri K. Pattabhi Jois által kifejlesztett ashtanga vinyásza jógával, amely a nyugati országokban gyakran önmagában gyakorolt hatha jóga egy változata.

A jógarendszer nyolc lépcsőfoka

Indiában a jógát Patandzsali foglalta rendszerbe a középkorban. A klasszikusnak számító Jóga-szútrák című műve, amellett hogy gyakorlati útmutatóként szolgált a legtöbb jóga központ - ásram számára, a jógát a hat hindu ortodox bölcseleti rendszer (az úgynevezett darsánák), közé emelte. A jóga darsana gyökerei a számkhjáig nyúlnak vissza, és idővel a buddhizmus is hatást gyakorolt rá. Átvette a számkhja filozófia ismeretelméletét, az egyéni lélek (Purusha) és a természet (Prakriti) fogalmát, de elvetette annak ateizmusát.

Patandzsali a Jóga szútrában a jóga céljaként említi meg a mentális folyamatok lecsendesítését (csitta-vritti-niródha), amely a tartós meditáció (djána) és annak elmélyülésével a megvilágosodás (szamádhi) eléréséhez vezet. Ehhez be kell tartani a ajánlott hozzáállásokat (jama) és az ajánlásokat (nijama), amelyek szintén részei a nyolc tagból álló rendszernek. Patandzsáli jógáját rádzsa ("királyi") vagy ashtanga ("nyolc ágú") jógának is nevezik, megkülönböztetve ezzel az irányzatot a hatha jógától.

A nyolc ág:

(1) Jama (Az öt "ajánlott hozzáállás"): erőszakmentesség, igazmondás, nem-lopás, mértéktelenség kerülése, birtoklási vágy kerülése

(2) Nijama (Az öt "ajánlás"): tisztaság, elégedettség és béketűrés, lemondás és önfegyelmezés, önképzés (elsősorban a szent iratok tanulása), Isten iránti odaadás és alázat

(3) Ászana: Különféle testhelyzetek, testtartások

(4) Pránájáma: A lélegzet, a prána irányítása (légzéstechnikák)

(5) Pratjahara ("Befelé tekintés"): melynek során a tudat, érzékek és az érzékelés tárgyai nem lépnek kapcsolatba egymással

(6) Dhárana ("Koncentráció"): A figyelem egyetlen dologra való összpontosítása.

(7) Dhjána ("Meditáció") : a figyelem egy dolgon vagy folyamaton való tartása hosszú ideig

(8) Szamádhi: Az Önvalóval való eggyéválás (transz, az abszolút való megismerése)

Meditáló Sívát ábrázoló szobor Bengaluruban